Hegkezelés

Műtétek és sérülések következtében kialakuló hegek olyanok, mint a jéghegyek: nem tudhatjuk, hogy pontosan mi is rejtőzik a felszín alatt. Egy, a bőrfelszínen szépnek tűnő heg mélyebb szövetrétegekben okozhat összenövéseket, míg egy felszínen vastagabb, durvább heg akár összenövések nélkül is formálódhat.

Sokáig nem foglalkoztak a hegekkel sem esztétikai sem egészségügyi szempontból. De ma már -hála a számos fizioterápiás gyógymódnak- a hegek sincsenek elhanyagolva.

Azért hogy a mélyebb rétegekben egészségesen és a felszínen szépen gyógyuljon többféle módot is alkalmazunk, mint flossing terápia, kinezio tape ragasztása, köpölyözés, fasciakéses kezelés, manuális terápia.

A hegeknek sokszor nem tulajdonítunk nagy jelentőséget, pedig rendkívül sok mozgásszervi és belszervi problémát okozhat. Ezek a tünetek csökkenthetőek, vagy megelőzhetőek hegkezeléssel.

De mi is az a heg és hogyan jön létre?

A hegszövet olyan pótszövet, mely kollagéndús, és szöveti sérülést követően képződik. Sérülés, operáció után, ha a sérült szövet újbóli létrehozására nem képes a szervezet, akkor hegszövet alakul ki. A hegszövet kialakulása a test normális gyógyulási folyamatának része.

Kollagén, a test „ragasztója”

A heggyógyulás során termelődő kollagén célja, hogy stabilizálja a területet. Azonban a test nem tudja pontosan, hogyan is kell elrendezni a kollagén sejteket úgy, hogy egészséges szövetté formálódjanak és ellenálljanak a húzó- és nyújtóerőknek. Ezért a kollagén sejtek bizonyos részeken felhalmozódhatnak, túlburjánozhatnak, míg egyes részeken akár alig termelődhetnek, ezáltal a kialakuló hegszövet rugalmatlanná válik. A hegszövet körül elhelyezkedő kötőszövettel is összenövések jöhetnek létre, amely gátolja, hogy az egyes kötőszöveti rétegek egymáshoz képest szabadon elcsússzanak. Ebben az esetben mozgató szervrendszeri és belszervi problémák is kialakulhatnak.

Hegtípusok

Az alábbi 5 féle hegtípust különböztethetjük meg:

• Közönséges hegek:   

tapintásra puha, bőrfelszíntől nem elemelkedő, szépen gyógyult, nem húzódó fájdalommentes heg

• Hipertófiás hegek:   

sebszéleken nem túlnövő, bőr felszínétől elemelkedő, vöröses/pirosas színű, kemény hegszövet.

• Keloidos hegek:

eredeti sebszéleken túlterjedő, kemény, bőrfelszíntől elemelkedő folyamatosan növekvő hegszövet, amely sárgás, fehéres színű és kemény tapintatú. Keloidos hegszövet kialakulása szintén fokozott kollagén termelés eredménye képpen alakul ki.

• Atrófiás hegek:

ellentétben a korábbi hegtípustól, itt nem a kollagén túltermelődése, hanem a kollagén alultermelődésének következtében kialakuló hegszövetről beszélhetünk: a bőr szétnyúlik, helyén bemélyedések láthatóak.

• Kontraktúrás hegek:

Fájdalmat okozó, mozgást korlátozó heg, amely egészében feszes és behúzódó.

Milyen kezeléseket, mikor, és milyen esetekben alkalmazhatunk?

Jobb később, mint soha. Minthogy a régi hegek is képesek átalakulásra, gyógyulásra, ezért heget kezelni sosincs késő. Azonban korai hegkezeléssel megelőzhetőek az összenövések kialakulása: ha ingert kap a test, hogy hol, milyen mennyiségű kollagén szükséges, úgy egy szépen gyógyuló, jól funkcionáló hegszövet képződhet. Műtétek, balesetek, szülés, császármetszés után kialakuló hegeket mind-mind érdemes kezelni. Hegkezelésként minden olyan lágyrész technikát, fascia kezelést bevethetünk, amely a heget és körülötte elhelyezkedő szövetet mobilizálja, lazítja: hegmasszázs, flossing, kinesio tape, köpöly, fasciakés